Biblioterápia alkalmazása a gyógypedagógia területén

Azok a gyermekek, fiatalok, akik valamilyen organikus fogyatékossággal élnek közöttünk, speciális és tudatos fejlesztést igényelnek, amely segíti őket meglévő képességeik fejlődése, illetve kompenzálása terén, a későbbiekben pedig a társadalmi beilleszkedésükben.

A gyógypedagógiai fejlesztésen túl sokoldalú, komplex fejlesztésre van szükségük, többek között a beszéd, kommunikáció területén. Elő kell segíteni a helyes önismeret, az énkép, az interperszonális kapcsolatok, az erkölcsi értékrend kialakulását, hogy önállósodásuk fejlődjön és csökkenjenek azok a korlátok, amelyek megnehezítik a társadalomba való beilleszkedésüket, elfogadottságukat.

Ezek a fejlesztések nem szűkíthetők egy tanterv keretei közé, szükség van olyan átfogó módszerre, amely élményt nyújtó és fejlesztő is egyben. Erre a művészet nyújtotta lehetőségek a legalkalmasabbak: varázslatos, gyógyító-fejlesztő hatásuk révén.

Sérült gyermekek, fiatalok esetében az irodalomterápia alkalmazása mellett nagy hatása van a drámapedagógia eszközeinek, és a zene nyújtotta élmény összekapcsolásának.

Az irodalomterápia célja ennél az alkalmazási területnél többek között a beszéd fejlesztése, a beszéd eszközként való használata, szókincsfejlesztés, irodalmi élmények adása, ezek iránti igény felkeltése, és a könyvek szeretete, használatuk megismertetése

Természetesen a csoportmunka mellett a fejlődést egyénhez mérten, külön-külön kell értékelni, a legkisebb pozitív eredmény is bíztató és nagy jelentőségű lehet az adott esetben.

Biblioterápia alkalmazása hosszabb időt kórházban töltő, beteg gyermekeknél

A biblioterápia valamennyi formája sikeresen alkalmazható esetükben.

Aktív formájánál a gyermekek maguk hoznak létre alkotásokat: verset, novellát írnak, naplót vezetnek. A szabad alkotás öngyógyító hatású.

Információs formájánál a szülők és gyermekek megtanulják, értelmezik a betegségükhöz kapcsolódó terápia célját, hatását, a kezeléshez kapcsolódóan minden kérdést meg tudnak beszélni.

Csoportos irodalomterápia esetében a gyermek, fiatal látja, hallja a betegtársai pozitív vagy negatív érzéseit, gondolatait; a betegség, a fájdalom legyőzése történetének megfogalmazását; megéli, hogy nincs egyedül a betegségével.

A helyesen megválasztott irodalmi művek, a mese békét, nyugalmat teremt, azt sugallja, hogy minden nehézség valamilyen módon legyőzhető; a gyermek ezt el tudja képzelni, és a maga eszközeivel tenni is tud azért, hogy meggyógyuljon, ami az első fontos lépés a betegség legyőzéséhez. Megfigyelésem szerint a kezelésekkel járó kellemetlenségeket vagy fájdalmakat is hősiesebben fogadják a jól megválasztott irodalmi hős példája nyomán.

"A tudomány oszlatja a csodát, magyarázza a hatást, de csak a misztériumot oldja, a varázst nem. A művészet ugyanis tényleg varázs, mert átalakít. A könnycseppeket gyöngyszemmé persze nem. Az embert emberré azonban igen" /Poszler György/