Hogyan támogassuk a gyerekeket?
Shona Innes - Agócs Írisz: A család olyan, mint egy süti. Az élet olyan, mint a szél
(Budapest, Pagony, 2021)
A napokban jelent meg a Pagony Kiadó gondozásában Shona Innes, ausztrál gyermekpszichológus Ölelj meg! című könyvsorozatának két kötete új kiadásban (és új fordításban), Agócs Írisz kedves és szerethető illusztrációival. Amint elérhető volt a két könyv, azonnal be is szereztem őket, hiszen óvodapszichológusként fontosnak tartom, hogy elolvassam azokat a könyveket, amiket a családoknak szoktam ajánlani a mindennapi munkám során. Ha már itt tartunk, nézzük is meg, hogy kinek, milyen problémakörök kapcsán javaslom ezt a két könyvet:
A család olyan, mint egy süti című könyvet általában akkor szoktam javasolni a gyermekek szüleinek/szülőjének/gyámjának/ gondviselőjének, amikor a gyermek nem a "klasszikusnak" mondható anya-apa-gyerek(ek) (ún. nukleáris) összetételű családban éli mindennapjait, hanem ettől eltérő összeállításúban. Gyakran dolgozom egyszülős, illetve mozaikcsaládokkal, valamint olyan családokkal is, ahol örökbe fogadták a gyermeket. Az alapproblémától függetlenül szeretem ajánlani ezt a könyvet, hiszen olyan üzenetet közvetít az olvasó felé, amely egy ideális világban magától értetődő lenne: a család alapja a szeretet. Nem véletlen a címben szereplő hasonlat sem: akárcsak egy süteményben, a családban sem számít az összetevők (a családtagok) milyensége, egyedül az a lényeg, hogy gondoskodással, szeretettel állítsák össze, így lesz a gyermek számára a lehetőségekhez képest a legjobb. A könyv ezen felül arra is hangsúlyt helyez, hogy a család az a közeg, ahol biztonságban, szeretve és támogatva érezzük magunkat. Óvodapszichológusként (és irodalomterapeutaként) azt gondolom, nem is lehet egy mesekönyvnek ennél fontosabb és igazabb üzenete.
Az élet olyan, mint a szél című könyvet a gyászban érintett családoknak szoktam ajánlani. A világjárvány idején sajnos még hangsúlyosabb és közelibb ez a téma, mint a járvány előtt volt, ezt én is tapasztalom a munkám során. Ezzel a szépen illusztrált mesekönyvvel a szülők megkönnyíthetik a gyermekük számára a halálról való beszélgetést. A modern kori társadalmunkban eleve tabutémának számít a halál, így előfordulhat, hogy a szülő sem tudja, hogyan, milyen szavakkal kezdjen hozzá a halálról és a gyászról való beszélgetésnek, ha az óvodás korú gyermeke erről a témáról kérdezné. Ebben is remek támpont lehet ez a könyv, főleg a szél-analógia miatt: az életet az író a szélhez hasonlítja, hiszen ugyanolyan láthatatlan, illetve hiánya mozdulatlansághoz vezet. Az a nagyszerű ebben a mesekönyvben, hogy hitvallástól függetlenül ad választ arra a kérdésre, hogy hová tűnik az élet. Ugyanakkor megnyugvást is hozhat, hiszen az író arról is mesél, hogy hányféleképpen lehet gyászolni és emlékezni, ezzel nyújtva támaszt a családoknak, a gyerekeknek.
Írta: Novák Szilvia (irodalomterapeuta, óvodapszichológus)