Menü átugrása
Olvass velünk,
ismerj magadra,
beszélj róla!

Szilágyi Ildikó


Szilágyi Ildikó

Baján születtem 1965-ben.

Kalocsán érettségiztem, a kísérleti jelleggel bevezetett Könyvtárkezelői ismeretekből is. A könyvtár akkori igazgatója emberileg, szakmailag is nagy hatással volt rám, a példaképem lett. Neki köszönhetem, hogy a könyvtárosi munka az élethivatásommá vált.

1988-ban szereztem diplomát Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, földrajz-könyvtár szakán. 1999-ben kulturális menedzser szakképesítést szereztem. 2016-ban végeztem a Pécsi Tudományegyetem biblioterapeuta szakán.

Budapesten élek a férjemmel, két nagykorú lányunk van.

Több, mint 30 éve dolgozom könyvtárosként. Legkedvesebb feladatom a felnőtt olvasók szak- és szépirodalmi tájékoztatása, mert így közelről tanulmányozhatom az olvasói szokásokat. Kezdettől fogva az érdekel, miként hat egy irodalmi mű az olvasójára, miért létezik különböző vélemény, felismerés, katarzis ugyanazzal a szöveggel kapcsolatban. Az irodalom szemléletformáló, kedélyjavító és vigaszt nyújtó erejét naponta megtapasztalom.

Régi vágyam volt, hogy részt vegyek a biblioterapeuta-képzésen, hogy felkészült szakemberként, felelősséggel, a megfelelő szöveggel tudjak segítséget nyújtani olvasóimnak.

Munkám másik fontos, elengedhetetlen küldetésének tartom, hogy az életben hátránnyal küzdő, fogyatékkal élő embereknek is otthont teremtsek a könyvtárban. Nem pusztán technikai akadálymentesítésre gondolok, sokkal inkább egy gesztusra, mely az elfogadást sugallja, vagy egy olyan lehetőségre, mely ráirányítja a figyelmet azon értékekre, melyekkel ők rendelkeznek, vagy ők hoznak létre. Vallom, hogy velük „együtt kerek a világ”.

Az első önálló csoportomban a kötődés-elengedés problematikáját, a változáshoz való viszonyunkat, a párkapcsolati elakadásokat, a szülő-gyerek kapcsolatot, a harag-megbocsájtás témakörét jártuk körbe. Két vak és két gyengénlátó csoporttagunk is volt, akikkel az első perctől kezdve teljes elfogadással, fenntartások nélkül tudtunk együtt dolgozni. Nagyon sokat kaptam a csoportomtól, akik a bizalmukba fogadtak és bepillanthattam az életükbe.

Jelenleg zárt felnőtt csoportot vezetek és továbbra is felnőttekkel szeretnék foglalkozni zárt és nyitott formában egyaránt.

Úgy gondolom, hogy a rohanó hétköznapokban mindinkább szükség van arra az önismereti élményre, felfedezésre, lelki felfrissülésre, töltekezésre, melyet az irodalomterápia nyújthat.

E-mail cím