Menü átugrása
Olvass velünk,
ismerj magadra,
beszélj róla!

Utasiné Benes Beáta


Utasiné Benes Bea

"Nem arra való-e minden műalkotás, hogy mesévé, "szóvá tegye", ami a személyiségünk mélyén meghúzódik: érzést, sorsot és álmokat?"
(Jelenits István)

A hit, az emberek és az irodalom - ez a három alappillére az életemnek.

Magyar-latin szakos bölcsésztanári diplomámat 1990-ben szereztem Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán öt éves osztatlan képzésben.

Pedagógusként a legkisebbektől a legnagyobbakig minden korosztállyal dolgoztam: az első osztályosoktól a tizenkettedikesekig. Végül a gimnáziumi korosztálynál állapodtam meg. Mindkét szakomat tanítom egy budapesti gimnáziumban.

Szentendrén élek. Öt gyermek büszke édesanyja vagyok: egy lányom és négy fiam van - biblioterápiás tevékenységemet is velük kezdtem, bár akkor még nem is sejtettem, hogy ennek tudományos alapjai és sajátos módszertana is van. Mind a tanításban, mind a családban ösztönösen kezdtem alkalmazni. A képzésre csak később bukkantam rá.

A testi-lelki egészség megőrzése és az olvasással való összekapcsolása, módszerei foglalkoztatnak. Anyaként igyekeztem a gyermekeim testi-lelki harmóniáját célzottan megválasztott olvasmányokkal és szabad meséléssel, a történetekhez kapcsolódó beszélgetésekkel is támogatni. Tanárként pedig a testi-lelki harmónia támogatásának, az egészségmegőrzésnek és egészségfejlesztésnek a közoktatásban járható útját, illetve az irodalomtanítással való összekapcsolásának lehetőségeit keresem. Ennek érdekében szakirányú továbbképzéseket is végeztem.

Első biblioterápiás foglakozásaimat fiatal felnőttek számára indítottam, de csoportjaimba idősebbek is bekapcsolódtak. A különböző generációkhoz tartozó emberek együttműködése termékenyítőleg hatott a munkára. Középpontban a belső erőforrásaink tudatosítása, az önmagunk és egymás iránti empátia, a külső és belső elvárások egyensúlyba rendezése állt - az istenkereséssel összefüggésben. Ez nem bibliaterápia, nem is bibliodráma volt, ahogy először néhányan hitték. Itt a csoportban szerzett személyes olvasói tapasztalatokkal való belső munkához biblioterápiás (irodalomterápiás) módszereket, élménymegosztást és a közösségben rejlő erőt használtuk fel.

Jelenleg gimnazistákkal dolgozom. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a fiatalok megtanuljanak szívvel olvasni; hogy megtapasztalják az olvasás során születő befogadói élményt és az élménymegosztás folytán felszabaduló életerőt. Abban igyekszem segíteni őket, hogy képesek legyenek az olvasottakba, mint tükörbe belenézni, és azt a saját életükkel összefüggésbe hozni - segítve önmaguk és az emberi kapcsolataik mélyebb megértését. Az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez az olvasmányélményeket hívjuk segítségül, így tét nélkül gyakoroljuk az érzelmek azonosítását, integrálását, megértését és tudatos irányítását. A közös olvasmányok mintát, illetve ellenmintát adnak a világban való eligazodáshoz, a verbális és nonverbális kommunikációs technikák fejlesztéséhez, és segítenek a mélyebb önismeret kialakításában.

Továbbra is nyitott vagyok a felnőttekkel való munkára: az élet természetes fordulópontjain a fent említett módszerek alkalmazásával tudok egyéni vagy csoportmunkában támogatást nyújtani.

E-mail cím